ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Jurányi Galéria

Archívum

Megnyitó időpontja:

2026.05.06.

Kiállítás megtekinthető:

2026-09-21 18:00

J.A.M.

Megnyitja: Medvedt Yvette kulturális újságíró
Zenélnek: Langó Ádám és Nemesházi Attila
Megnyitó: 2026. május 6. 18:00
Pezsgő Margit esemény: 2026. május 14. 17:00
Megtekinthető: 2026. szeptember 20.

Mi van a Jurányi színfalai mögött? Jam. Na nem lekvár, hanem J.A.M. (Jenő, Andor és Máriusz), vagyis három kolléga a backstage-ből: a színpadmester, a díszítő és az irodista. Egyikük professzionális művész, a másik kettő amatőr.
Miután felépítettek és berendeztek jó pár színpadot, ill. foglalkoztak több ezer szerződéssel, megmutatják, hogy mi rejlik még bennük. A Jurányi mindig is sokszínű volt, ehhez a tarka összképhez hozzáadnak most egy keveset: vásznakat és papírokat, figurákat és nonfigurákat, lírát, drámát, színeket és vonalakat.
Utóbbiból van egy különleges is, tessék megkeresni!
*
Mátrai Jenő amatőr autodidakta. Főállásban a Jurányi irodáját vezeti. 2025-ben hirtelen felindulásból festménybecsüs bizonyítványt szerzett.
2024 májusától bizonyítja, hogy rajzolni nem tud, de festeni se nagyon. Alkotómottója a pretendálás, oeuvre-je poén. Csendéleteket, imaginárius tájképeket, absztrakt akvarelleket és bármit komponál.
Félérett korszaka (2025 tavaszától) annak ígéretét hordozza, hogy jelentéktelen művek és formák egyáltalán nem jelentős mesterévé válhat. (Facebook: Átmerő Jani)
*
Isépy Andor alkalmi alkotó. Művészeti gyakorlata az alkotói jelenlét és hiány váltakozására épül. Csak akkor fest, ha épp kedve tartja (ami néha hetekig tart, máskor fél évig egyáltalán nem).
Tíz éve a Jurányi ház csapatának tagja, ahol főként a díszletek világában mozog otthonosan. A festészetben leginkább a tájképek foglalkoztatják, miközben előszeretettel kísérletezik fény-árnyék hatásokkal és különböző perspektívákkal.
*
Györkös Máriusz Budapesten élő képzőművész. Munkáiban hosszú ideig figuratív témákkal foglalkozott, 2023 óta azonban nonfiguratív tus- és tollgrafikákat készít.
A jelenlegi sorozat többéves kísérletezés eredménye, és az entrópia fogalmához kapcsolódó filozófiai kérdésekből indul ki.
A rajzokban a vonal, a struktúra és az anyaghasználat a rend és a rendezetlenség viszonyát vizsgálja.

A megnyitó a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül valósul meg.

MEDVEDT YVETTE MEGNYITÓ BESZÉDE:

J.A.M. | Avagy amikor a Jurányi Inkubátorház művész triumvirátusa előbukkan a kulisszák mögül.


Merthogy mindhárman színházcsinálók, a színpadmester, a díszletező, és a Ház kapcsolati hálójának egyik működtetője a back office-ban. Sokáig nem tudták egymásról, hogy a színházon kívül valami más is összeköti őket. Az alkotás öröme… talán ez most így egy kicsit szimplán hangzik, de a mögötte lévő inspirációk, motivációk helyre teszik a dolgokat. Akkor vágjunk is bele a jammelésbe.

J. | Mátrai Jenő (back office)

Jenőt egy festménybecsüs képzésen ismertem meg, ahol már az elején sikerült fókuszba kerülnie azzal, hogy neki nincs facebook profilja, minek az. Mi csoportosan nyerítettünk ezen, őrület, hogy lehet ez, hiszen ő nem is boomer! Szóval lett profilja, igaz álnéven.
Egy hónapra rá pedig képzőművészetileg coming out-olt rajta és ez azóta is tart. Közben kiderült, hogy nem sokkal előtte egy áruházban vett magának egy pasztellkészletet, egyszerűen kíváncsi volt, hogy mit tud vele kezdeni. A pasztell után jött az akril, a tus, az olajpasztell, a tempera, a szén és így tovább. Nem beszélve a hordozókról, papír, karton, vászon, de nem úszta meg a csokis doboz sem.
És hogy honnan inspirálódik? Boros Misi zongoraművész Bach - koncertjétől Mark Rothko firenzei kiállításán át, a Galimberti házaspár művészetéig, és persze ott van még a feltétlen rajongása Vajda Lajosért, amiből mátrais reflektálás is lett. Amit még nagyon kedvelek benne, ez az egyes képekhez kötődő fanyar ’irodalmi munkássága’, amire íme, néhány példa:
„Arankának ma sem vett senki tepsiszettet”
„Két részeg télapó azon vitázik, hogy ki vigye az ajándékot Düttenhoff Karcsikának - Ugyanaz másképp: Árnyékuknak örülő gésák”
„Szent György - ölő sárkány”

A.| Isépy Andor (színpadmester)

Visszatérve Jenő és a facebook kezdeti ambivalens viszonyára, 2025 januárjában Jenő feltett egy székes csendéletet, amit Isépy Andornak ajánlott. Rögtön jött is rá a válaszkép, egy szoba enteriőr.
Andor első találkozásunkkor szerényen így pozícionálta magát: „… én csak próbálkozom.”
Figurális világában a vászoné és az akrilé a főszerep. A festés egyébként öt éve jött az életébe, és csak akkor kezd bele, ha valami mozdul, változik körülötte. Lehet az fent, lehet az lent…
Emlékekből dolgozik, vágyott tájakat fest, ahogy meséli, előre elgondolja, mit szeretne látni a vásznon. Egy tengerparti képén kicsit ’vitatkozunk’, mert nem elégedett a tenger színével, „… nem reális…” Én előhozakodom Vaszary János Olasz Riviéra (Liguriai tengerparton) c. festményével, nála lilán hullámzik a tenger. A festő akkor és ott úgy látta, érezte, szóval ennyit a realitásról. Andor a végletekig kritikus önmagával szemben, és őt is foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor van készen egy festmény? Ha úgy érzi, hogy rontott, nem hagyja veszni a vásznat, újrakezdő alkat.
Amúgy 100 %-os színházcsináló, ugyanis bár zárkózott a maga módján, a kollégáknak mégis sikerült rávenniük arra, hogy vállaljon szerepet egy kortárs darabban, itt a Jurányiban. Talán a meggyőzésben annak is szerepe volt, hogy önmagát adhatta, alakíthatta, mint díszletező. 

M. | Györkös Máriusz (díszletező, képzőművész)

A triumvirátus egyetlen olyan tagja, akit már gyerekkorában behúzott a rajzolás. Egyenes az útja a kisképzőbe, csakhogy a 1980-as évek underground világa mindezt felülírja. Hirtelen foglaltak lettek az estéi, színházi előadások, kiállítások, éjszakai világmegváltó beszélgetések, és egyre nehezebb lett másnap reggel felkelnie, és besétálnia a kisképzőbe. Ami viszont maradt, az a rajzolás és a festés.

Máriusz a figurális felől indult, és a 90-es évek elején már kiállított. Aztán visszatért a rajzoláshoz, portrézott, de nem találta még a helyét, ezt is hol elővette, hol meg elrakta. Aztán egyre többet foglalkozott a modern kortársakkal, például Kazimir Maleviccsel, Egon Schiele-vel, és megpróbálkozik a geometriával is. Végül is a kör, a négyzet, vagy a háromszög mindenkié, a kérdés csak az, hogy ki mit kezd vele. Ami mára maradt, az a papír, a fekete tus, és az absztrakt, némi filozófiai háttérrel.
Máriuszt az entrópia, a rend és a rendezetlenség kapcsolata, és az idő folyása izgatja. És hogy innen hová fog továbblépni? Az talán majd kiderül egy következő J.A.M. - kiállításon. 

                                                                                                                          Medvedt Yvette