Jurányi Latte
VADAS ZSÓFIA TAMARA
Budapest Főváros Önkormányzata hatodik alkalommal hirdette meg a STAFÉTA pályázatot – a tehetséggondozás és a független előadó-művészet támogatása érdekében új színpadi produkciók létrehozására. A kuratórium egyik tagját, Vadas Zsófia Tamara táncost kérdeztük az idei Staféta pályázatról.
Kétszeres Staféta nyertesként (Nibiru, game changer) most kuratóriumi tag vagy. Alkotói és döntéshozói oldalról is látod a Staféta pályázatot. Miért tartod fontos kezdeményezésnek?
A Stafétával valóban létre tud jönni egy előadás, nagyon fontos, hogy nincs szétaprózva a támogatási összeg, amiből gazdálkodhatnak az alkotók. Átlátható rendszerben működik. Magától a procedúrától, amin átmennek a beérkező pályázatok, az elbírálástól, a megjelenéstől a Stafétának tétje lett. Sokan pályáznak, hiánypótló lehetőségként tekintenek rá.
Mi az összbenyomásod az idei pályázatokkal kapcsolatban?
Mi csak 15-öt olvastunk az összesen beérkezett 91 pályázatból. Ezt a 15-öt a konzulensek válogatták ki, és jutatták tovább. Így csak erről a 15-ről van benyomásom. Tetszett, hogy egyrészt átgondolt, másrészt „hibrid” műfajú pályázatok kerültek benyújtásra, és eléggé színesnek érzékeltem a palettát. Ugyanakkor volt olyan írás, ami számomra nem feltétlenül felelt meg az idei kiírásnak, nem igazán értettem, hogy mi alapján van jelen a 15-ben.
Milyen szempontokat vettél figyelembe kurátorként a pályázatok elbírálásakor?
Tartottam magam a pályázati kiírásban szereplő szempontrendszerhez, vagyis hogy a létrejövő produkció legyen formabontó, innovatív, társadalmi kérdésekre érzékeny, könnyen utaztatható, viszont ha klasszikus színházi helyzetben valósul is meg a projekt, de a pályázók gondolkodásmódjában éreztem újdonságot, és felkeltette az érdeklődésem az alkotáshoz való hozzáállásuk, az előnyt élvezett.
Hogyan képzelnéd el a Staféta pályázatot a jövőben?
Például abban látom a Staféta jövőjét, hogy idősebb alkotóknak, alkotócsoportoknak, akik nem társulati formában léteznek, is lehetőséget ad: hosszabb távon, egyfajta ösztöndíjprogrammal nem csak egy projekt létrehozására, hanem akár egyéves alkotói támogatásban részesítve őket. Hazabeszélek, hiszen magamon is érzem, hogy „kinövök” a Staféta követelményeiből, hiszen ez egy önálló alkotói munkásságuk elején járó művészeknek szóló tehetséggondozó pályázat, de lehetne egy Staféta Senior program, ahova az a korosztály tudna pályázni, akik más támogatás híján már nem tudnának hova fejlődni vagy pályázni.
A következő lépcsőfok az lehetne, hogy a megvalósult produkciók pályázhassanak továbbjátszásra, további fejlesztésre, utógondozásra. Fontosnak tartom, hogy a folytonos gyártás, új darabok termelése mellett a fenntartás/utógondozás is nagyobb szerepet kaphasson. Előfordul, hogy forrás hiányában elhalnak szuper előadások.
Illetve lehetne két-három évente egy Staféta Fesztivál, ahol a már megvalósult előadásokból lenne egy izgalmas válogatás, így egymás mellett is megmutatkozhatnának. Ez is egy továbbjátszási lehetőséget adna. Érdekes lehet, ha a zsűri a megítélt pályázatok után végigköveti a létrejövő előadásokat, és azokból válogatna egy fesztiválnyit.
Az első Staféta nyertes előadásunknak, a Nibiru-nak hosszú utóélete, szakmai íve lett. Sokáig dolgoztunk a módszer kikísérletezésén, amiről könyvet is fogunk írni. Anno bekerültünk egy EU-s rezidencia projektbe, ami ha nincs, biztos, hogy nem fejlesztettük volna ki ezt a workshop sorozatot, nem jön a könyv ötlete, nem fejlődik ki ennyire kristálytisztán az a metódus, amellyel dolgoztunk. Fél évig dolgoztunk az előadás szereplőivel, a gyerekekkel egy módszeren, amit később visszafejtettünk, és más gyerekekkel külföldön kipróbáltunk. Ezzel a módszerrel hozunk létre előadásokat mindig az adott ország lokális gyerekeivel.
Számomra nagyon fontos a folyamat alapú alkotás, illetve a projekt alapon működő alkotók, illetve csoportok két-három éves együttműködésének a lehetősége, persze ha az alkotók részéről van erre igény.
Bordás Katinka
fotók: Nagy Gergő és Ofner Gergely
A 2021-es Staféta pályázat nyertesei: Fodor Fanni és Török Tímea, Furulyás Dóra, Kárpáti Pál, Kókai Tünde, Kovács Domokos, Raubinek Lili, Thury Lili, Thury Gábor, Thury Zita alkotóhármas, Varsányi Péter