Jurányi Latte

GEORGITA MÁTÉ DEZSŐ és TENKI DALMA

A Csányi Sándor Produkció és a Füge Produkció együttműködésében mutatják be május 15-én A hisztis királykisasszony című zenés, interaktív meseelőadást a Jurányi Házban. A Hab a tortán! mesesorozat különkiadásában Tenki Dalma és Georgita Máté Dezső szerepel.  

Hogy jött A hisztis királykisasszony című meseelőadás ötlete?
Georgita Máté Dezső: A Covid alatt majdnem megbolondultam amiatt, hogy nem tudtam a kreatív energiáimmal mit kezdeni. A második hullám már tényleg nagyon nehéz volt ilyen szempontból, és akkor jött az ötlet, hogy valósítsuk meg egy korábbi vágyunkat, vagyis hogy készítsünk ketten Dalmával egy meseelőadást. Fabacsovics Lili barátunkat kértük meg arra, hogy segítsen a mese megírásában, ami már önmagában is izgalmas feladat volt. Tipikus népmesei fordulatokat használtunk, de mindenen csavartunk egy kicsit, hogy minél maibb legyen a történetünk, így van a mesében például hippogriff és unikornis is.

Tenki Dalma: Az én elképzelésem csak annyi volt, hogy gyerekeknek szóljon és zenés legyen, hogy Disney hercegnővé válhassak. (Nevet.) Egy meseelőadásnál különösen fontosnak tartom a zenét. Szerencsére Dezső sok hangszeren játszik, ezért azt találta ki, hogy egy looper pedált is használ majd az előadásban, így élőben tudja keverni a mese zenéjét. Nagyon szép dalokat szerzett, amik végigkísérik a királykisasszony útját. A fülbemászó zeneszámok szövegeit Lili írta. Szerintünk mindenkinek dallamtapadása lesz az előadás végére. 

Úgy tudom, a kutyátok, Jarmusch is szerepel az előadásban.
Tenki Dalma: Sokat kell vele próbálni, hogy minden úgy is sikerüljön, ahogy elképzeltük, aztán úgyse úgy fog, de pont ettől izgalmas. Jarmusch túl energikus a próbákon, mert nagyon felvértezi az, amikor hozzá beszélek, emiatt sokat ugrál rám. Elég hosszan részt vesz az előadásban, amiben a királykisasszony kísérőjévé válik. 

Georgita Máté Dezső: Jarmusch minden tekintetben színészkutya, nem csak azért, mert színészek a gazdái, hanem mert az Árvácska előadásban is szerepelt. Tehát színházi múltja van, végigcsinált már egy próbafolyamatot Kulka Jánossal, amit nem sok kutya mondhat el magáról. 

Mennyiben interaktív az előadás?
Georgita Máté Dezső: A gyerekek felé több jelenetben is nyitunk. Az alaptörténet az, hogy Boldizsár király öregszik, egyre inkább teher neki az ország irányítása, és át szeretné adni a stafétát, de a kislánya még nem tart ott, hogy rá tudná bízni a népét. A királylányt próbák elé állítják, feladatokat kap, például citromfákra és virágokra kell vigyáznia, és ha a gyerekek szeretnék, ők lehetnek a citromfák és a virágok, emellett folyamatosan kikéri a gyerekek véleményét. A kislány minden próbatételnél tanul magáról és arról valamit, hogy kell jó uralkodónak lenni. A királykisasszony egyébként folyamatosan párbeszédben van a nézőkkel.

Miért épp egy hisztis királykisasszonyt választottatok főszereplőnek?
Tenki Dalma: A címből kiderül, milyen a királykisasszony természete. Azt szerettük volna, ha a mesénk témájával és főszereplőjével a szülők és a gyerekek, és nem csak a kislányok, hanem a kisfiúk is azonosulhatnak. A hisztit mindenki ismeri, valaki direkt használja, valaki ösztönösen. A dackorszakban a legtöbbünk hisztis, de attól még lehet abból a hisztis királykisasszonyból egy országot vezető, felelősségteljes királylány. Tulajdonképpen egy felnövéstörténetet látunk. 

Hány éves kortól ajánljátok az előadást?
Georgita Máté Dezső: Nagyon szövegcentrikus a meseelőadás, sok információ hangzik el, ezért azt gondolom, hat éves kortól élvezhető igazán, de már négy éves kortól is ajánljuk. Van benne izgalom, újdonság a gyerekeknek, ugyanis ezt a mesét mi alkottuk, nem egy már olvasható történetet dolgoztunk fel.

Látványvilág tekintetében mire készültök?
Georgita Máté Dezső: Molnár Anna barátunkkal konzultáltunk a látványvilágról. Az a cél, hogy könnyen utaztatható legyen az előadás, egy ikeás zsákba elférjen minden jelmezünk és kellékünk. Bárhova adaptálható a darab, csak hangosításra, egy asztalra és két székre van szükségünk. A szöveg és a zenei hatások teremtik meg az atmoszférát. A magyar népi játékoknak és színjátszásnak az elemeit is behozzuk, két ördög is van a darabban, az egyik busómaszkot visel, a másik a Kemény Henrik bábművész-féle vonalat képviseli. 

Milyen a közös munka?
Tenki Dalma: Nagyon gördülékeny. Többen mondták, hogy házaspárként fura lesz együttdolgozni, de én már az elején tudtam, hogy nem lesz az. Egy ideje a Gennaro Verolino Általános Iskolában dolgozom autista gyermekekkel, és a színház, ha nem is lett másodlagos az életemben, de a gyógypedagógia is ugyanolyan fontos lett az életemben, miután eljöttem Miskolcról. Dezső ebben a produkcióban több szerepet is vállalt, nem csak játszik, hanem írta, rendezi is a darabot, aminek a zeneszerzője is. Sokat segít nekem a próbafolyamatban. Nagyon felszabadító vele próbálni. Nagyon szeretjük ezt az előadást, és ez látszik is szerintem. Örülök, hogy hárman együtt tudunk dolgozni, és annak is, hogy egy meseelőadáson. A hisztis királykisasszony a hármunk meséje a gyerekeknek. Igazi felhőtlen színházcsinálás, amiért anno elkezdtem a pályát.

Georgita Máté Dezső: Múlt héten mentünk le először egyben, és rögtön hívtunk is valakit, hogy megnézze. Akkor azt éreztük, hogy kiszakadt a burkunk, mindketten rossz értelemben kezdtünk el játszani. Az a tapasztalat, hogy valahogy meg kell tartani azt, hogy ez a miénk, és a mi energiánkba vonjuk be a nézőket. 

Hogy érzitek magatokat a Jurányiban?
Tenki Dalma: Még sosem dolgoztam a Jurányiban, viszont sokat jártam ide előadásokat nézni. Fontos volt nekem, hogy legyen egyszer itt egy próbafolyamatom, ami most összejött, és erre nagyon büszke vagyok. Mostanában mindig tele van a Jurányi udvara, így egyre többször tudom magam megmutatni, hogy én is itt próbálok. (Nevet)

Georgita Máté Dezső: Én is szeretek a Jurányiban dolgozni, mert nagyon jó a közösség, mindig látni kedves, ismerős arcokat. Amikor először próbáltam itt, még nem állt a Jurányi mellett ez a hatalmas épület, és nagyobb volt a tér az udvaron. Az jutott eszembe, hogy jobban kell vigyáznunk az ilyen helyekre, mint a Jurányi, mert körbe építik, és kiszorítják a nagy irodaházak és szupermarketek, pedig nagy igény van a Jurányira és más kulturális intézményekre is. 

Szerző: Bordás Katinka
Fotó: Horváth Judit