hu 1027 Budapest, Jurányi u. 1. juranyititkarsag@gmail.com juranyijegy@gmail.com +3670/777 2533

Hírek

Székely Andrea

Székely Andreával a veszprémi KABÓCA Bábszínház igazgatójával beszélgettünk a bábszínház hagyományairól, a legfrissebb rendezéséről A hét királyfi meseelőadásról, boszorkányságról…

Gyerekkori szerelem a bábszínház?

Már kisiskolás koromban is bábszakkörre jártam. Édesanyám is írt bábjátékokat a Bábjátékos Kiskönyvtár sorozatba, amit nevelőapám, Híves László szerkesztett. Viccesnek hangzik, de gyerekkoromban a Mese és a Monda utca között laktunk, közel a Varázs utcához. Lelkemben még mindig ott vagyok.

Mi az, amiért ezt – és nem a prózai színházat – választotta?

A gondolkodásomhoz ez a műfaj áll közelebb. Fiatalon rajzoltam, pantomimeztem, a képzőművészet és a költészet érdekelt, s a bábban ezeket a hatásokat, műfajokat tudom ötvözni. Ami még fontos számomra, hogy leginkább a gyerekeknek rendezek előadásokat, ők érdekelnek engem, ők vannak a gondolkodásom központjában.

Lassan tíz éve vezeti a Veszprémi Kabóca Színházat. Milyen út áll a színház mögött; hogyan tekint vissza az elmúlt évekre?

Sok új dolgot próbáltunk ki a Kabócában. A legfontosabb talán az, hogy a legkisebbekkel, már a 3 év alatti gyerekekkel is felvettük a kapcsolatot, s rögtön nekik is készítettünk előadásokat. Nagyon figyelünk erre a korosztályra is. Számomra a velük elkezdett munka adott erőt ahhoz, hogy a műfajunkban még bátrabban bízzunk. Az egyszerűség legyen központban, a látványban, a hangokban és a mozgásban való gondolkodásunkat erősítsük meg, s dramaturgiailag is ebbe az irányba haladjunk. Ezért is szerveztünk a vizualitás dramaturgia témájában több konferenciát is. a drámapedagógia, színházpedagógia is fontos része működésünknek, mind az élmények mélyítése, mind új területek beemelése a színházi működésbe (pl. idegen nyelvű előadás szerepe a nyelvoktatásban).

November 11-én A hét királyfi c. bábelőadásuk lesz látható a Jurányiban, mely Balázs Béla azonos című meséje alapján született. Hogy esett a választása erre a mesére? Milyen szempontokat követett az átírásnál?

Balázs Béla meséit kevéssé ismerjük, az I. Világháború hatására született A hét királyfi történet. Balázs Béla egy mesematinén olvasta fel, amelyről a Szegedi Napló 101 éve 1916. október 31-én így írt:
„Az ünnepély külön érdekessége volt Balázs Bélának, a szegedi származású jeles írónak meséje, amelyet ő maga mondott el a kicsinyeknek. A mély értelmű, sok fantáziával elgondolt és művészien megformált mese irodalmi értékű, de pedagógiai hatásra nézve is jelentős alkotása az újabb gyermekliteratúrának.”
Ezt a mesét nagyon régen, 10-15 éve meg szerettem volna rendezni. Többrétegű a történet és úgy hiszem a feldolgozásunk is az. A nézők visszajelzéseiből is azt látjuk, hogy a szülők és a gyerekek eltérő hangsúlyokat emelnek ki az előadásból önmaguk számára. Számomra is más lett a munka, mint pár éve lehetett volna, ma a mese egyes elmeiről (például a Királyné anya betegségéről) már másképp tudok gondolkodni, mint régebben. Ebben a munkában kiváló társakat is találtam, Bodnár Enikő tervezőt, Szántó Viktória dramaturgot és Danny Bain zeneszerzőt.

A királyi család idillikus életét az aranypalotában a boszorkány borítja fel. Ki vagy mi lehet ma a boszorkány?

A „boszorkányság”, az ármánykodás mindig megtalálható az életünkben. Az irigység, a féltékenység, a mondvacsinált álproblémákon való fölösleges veszekedés, a háborúskodás szítása mind olyan témák, amelyek ebben a mesében megtalálhatók, s így darabban is megjelennek. A legjobb indulattal való cselekvés átfordulása egymás elleni indulattá, olyan felismerhető részei életünknek, amelyekkel a kisebbek és szüleik is gyakorta találkoznak, és más-más történeteket hívnak elő bennük.

A színészek nem csupán mozgatják a bábokat, hanem az előadás bizonyos pontján magukra öltik a bábok szerepeit. Ez milyen plusz játékra ad lehetőséget? Milyen dramaturgiai funkcióval bír?

Az előadásunk stílusát a távol-keleti bábszínházi formák felhasználása, rendszere határozza meg. A darabban és a mesében is főleg férfi szereplők vannak, ez is azt az elképzelésemet erősítette, hogy visszanyúljak a bábos eredethez, s Japán, Kína, Indonézia színházi, bábszínházi hagyományait tanulmányozzam. Három férfi színész Gombai-Nagy András, Miller Patrik és Szilvai Balázs játssza el az egész mesét, Danny Bain Magyarországon élő amerikai zenész saját zenéjével és jelenlétével kíséri az előadást. Bodnár Enikő tervező is ezekből az elemekből álmodta meg a látványt, de a maszkok és bábok rendszerét afrikai szertartások különleges figurái határozták meg. A dramaturgiai felépítés, a történetmondás és a dialógusok szerkezetében is távol-keleti történetmondást idézi meg. Ugyanakkor egy versekből, mondókákból felépített rendszert is beemel a szövegbe, amely a királyfi gyerekek összhangját erősíti, s a kiskorú nézőink életében fontossá váló formában jelenik meg.

Antal Klaudia